Bérbeadó? Itt az adóelőleg-fizetés határideje
A negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően az önálló tevékenységet folytató magánszemélyeket érinti, így többek között a bérbeadókat is.
Amennyiben a magánszemélynek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelme, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja, vagy nem köteles levonni, akkor az adóelőleg megfizetésére a magánszemély a kötelezett a negyedévet követő hó 12-éig.
A 2016. évben ez az időpont a harmadik negyedévre vonatkozóan 2016. október 12.
Évközben az adóelőleg alapjának számításánál az igazolás nélkül elszámolható 10 százalék költséghányadot, vagy a tételes költségelszámolást választhatja a magánszemély. Amennyiben évközben a 10 százalék költséghányadot alkalmazza a magánszemély, akkor évvégén az éves bevallás kitöltésekor még áttérhet a tételes költségelszámolásra, de ezt fordítva nem lehet megtenni.
Költséget csak a bevétel összegéig lehet elszámolni.
A bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzési árát az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolhatják el adózók , azaz az értékcsökkenési leírás időarányos összege a negyedéves adóelőleg fizetéskor is érvényesíthető.
A bérbeadónak lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. A bevétel ilyen címen azonban csak abban az esetben csökkenthető, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg. Az említett szabály akkor is alkalmazható, ha a bérbe vett lakás külföldön van. Ez a szabály a feltételek megléte esetén már az adóelőleg fizetésekor is alkalmazható.
Az adóelőleg alapja és a fizetendő adóelőleg
A fizetendő adóelőleg megállapítása érdekében először meg kell állapítani az adóelőleg alapját.
A megállapított adóelőleg alap után 2016. január 1-jétől 15 százalék az adót kell fizetni azzal, hogy a fizetendő összegből levonható az adóévben már befizetett adóelőleg összege.
Nem kell azonban adóelőleget fizetnie a magánszemélynek mindaddig, amíg a fizetendő összeg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként a negyedévben a 10 ezer forintot nem haladta meg.
Az adóelőleget a magánszemélynek év közben nem kell bevallania, csupán az éves bevallásában kell majd negyedéves bontásban szerepeltetnie.
Az egyes kedvezményekkel kapcsolatos fontosabb tudnivalók
Akik önadózás útján tesznek eleget az adóelőleg-fizetési kötelezettségüknek, azok eldönthetik, hogy az szja tv. által biztosított kedvezményt évközben, vagy az adóév végén érvényesítik.
A családi kedvezmény és az első házasok kedvezménye a jövedelmet csökkenti, míg a személyi kedvezmény a fizetendő adó összegét csökkenti. Természetesen e kedvezmények érvényesítésére csak akkor van mód, ha a magánszemély más jogviszonyából származó jövedelmével (például munkabér) szemben nem érvényesíti azt.
Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után 14 százalék egészségügyi hozzájárulás terhelheti a belföldi magánszemélyt.
A magánszemély egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettsége a jövedelem nagyságától függően alakul.
1 millió forint éves jövedelemig – azaz a bevétel költségekkel csökkentett részéig – nincs eho-fizetési kötelezettség.
Amennyiben azonban a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, úgy a teljes jövedelem után meg kell fizetni a 14 százalék egészségügyi hozzájárulást, figyelembe véve a 450 ezer forint hozzájárulás-fizetési felső határt.
A 450 ezer forint hozzájárulás-fizetési kötelettséget csökkenti:
- a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék összege,
- a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után és egyéni vállalkozó által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, továbbá a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, amelynek összege 2016-ban 7050 forint/hó,
- az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján a magánszemélyt terhelő 1,6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék,
- az eho tv.-ben meghatározott 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek (például osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem) után megfizetett 14 százalék egészségügyi hozzájárulás összege.