Munkáltatói lakástámogatás
Bármely kifizető (így a munkáltató is) bármire adhat kölcsönt magánszemélynek, csak az a kérdés, hogy milyen adózási következményekkel kell számolni. Mindenesetre az ügyletet (a felek megállapodásának megfelelően, a kölcsön lejáratát, törlesztésének módját stb.) célszerű a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti kölcsönszerződésbe foglalni. Munkabérből a törlesztés akkor vonható le, ha ahhoz a munkavállaló írásban (akár a szerződésben) hozzájárul.
Adózási szempontból a nem banki szolgáltatás keretében kamatmentesen vagy kamatkedvezménnyel adott kölcsönök esetén a kamatkedvezményből származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény és az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alapján – bizonyos kivételekkel – közteher-kötelezettségekkel kell számolni.
Kamatkedvezményből származó jövedelem akkor keletkezik, ha a kifizető (munkáltató) magánszeméllyel szemben fennálló tartozására nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő kamatot, vagy – ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább szokásos piaci kamatot. A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kifizetőt ténylegesen megillető kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a fennálló követelés mindenkori összegére vetítve kell kiszámítani [szja-törvény 72. § (1) bekezdése].
A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást (ehót) kell fizetnie. Az adót és az ehót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani, és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani.
Vissza nem térítendő támogatás is nyújtható bármire, de szintén az a kérdés, hogy milyen adózási következményekkel kell számolni.
Az szja-törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja értelmében a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, nyújtott, vissza nem térítendő támogatás a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adómentes, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt. Ezen támogatások közé sorolandó a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás is. A részletes szabályokat a szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3. pontja, valamint a 15/2014. NGM-rendelet tartalmazza.
Lakáscélú felhasználásnak minősül az szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3.1. pontja szerint:
- a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
- a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
- a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
- a korszerűsítés,
- az akadálymentesítés.
A felújítás nem számít lakáscélú felhasználásnak.
Ha a támogatás nem adómentes, akkor az a magánszemélynek a támogatóval fennálló jogviszonyából származó (munkaviszony esetén bérnek minősülő) adó- és járulékköteles jövedelme.
Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a lakáskorszerűsítés a kölcsön és a támogatás szempontjából egyaránt lakáscélú felhasználásnak minősül, mely esetben nem keletkezik adókötelezettség, ha az ügylet az egyéb feltételeknek (többek között a méltányolható lakásigény feltételeinek) is megfelel.
Korszerűsítésnek számít a lakás komfortfokozatának növelése céljából a
- víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése,
- fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még nincs ilyen helyiség,
- megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (például napenergia) alkalmazását is,
- az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat,
- a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése.
A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségének 20 százalékáig [szja-törvény 1. számú melléklet 9.3.4./a) pont].
A méltányolható lakásigény mértéke az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően
- egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba,
- három-négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba.
- Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.
A rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles, ajtó és ablak nélküli falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, a helyiséget ugyancsak két szobaként kell figyelembe venni.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint együttköltöző, együttlakó családtagnak számít – jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül – a támogatást igénylő munkavállaló Polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói (a testvér kivételével), továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói (a testvér kivételével), feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be, vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.
Az Országgyűlés elfogadta a 2017. évi adótörvény-módosítási csomagot, amelyben kedvezően módosította az szja-törvénynek az említett szabályokat tartalmazó 1. számú mellékletének 9.3.4/c)-d) pontjait.
A módosított rendelkezés szerint a támogatást igénylő munkavállaló is beleszámít a családtagok számába. Az ő közeli hozzátartozói mellett házastársa, élettársa közeli hozzátartozóit is számításba lehet venni. Nem zárja ki a törvény a jövőben a támogatást igénylő, illetve házastársa, élettársai testvérét/testvéreit sem, ha ők az igénylővel együtt költöznek egy háztartásba.
Új szabály, hogy fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együttköltöző, együttlakó családtagként legfeljebb három születendő
gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.
Amennyiben vissza nem térítendő lakáskorszerűsítésre adott támogatásról van szó, az adómentességnek nem feltétele, hogy minden munkavállaló egyformán kapjon ilyen juttatást. A munkáltató döntésétől függ az is, hogy a cafetériakeretben vagy azon felül (kívül) ad ilyen támogatást annak, aki egyébként megfelel az említett feltételeknek.
Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a szja-törvény 1. paragrafusának (10) bekezdése szerint „ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. Továbbá munkajogi szempontból be kell tartani a munka törvénykönyvének az egyenlő elbánásra vonatkozó előírásait is.
adozona.hu